Verseim

Már nem látlak tisztán

By
Álmodom, de tovatűnik minden látomás,
mert benne mozgott a váddal a gátlásom.
Érted nyüzsgött a vérem,
miattad pezsgett az életem,
de már nem időtálló a vágy,
és nem kíván minden porcikád.
Eloszlott a kétségem,
tudom, hogy ez a vétségem,
mert már nem látlak tisztán,
csak bambulok a hamisság okán.
Kellene még nekem ez a hazugság,
és kellene, hogy lelked nekem add még át,
ám mástól várod a simogatást és a csókot,
én pedig így már nem lehetek boldog.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Trackbacks and Pingbacks

Read Next