Mennyien vagyunk, akik sokszor elfeledkezünk a mindennapi hálaadás jelentőségérőről. Milyen jó lenne a napi rutinba beiktatni a hálaadást, és befelé, a lelkünkbe tekintve köszönetet mondani az Úrnak, a Mindenség Atyjának, az Életnek, hogy a forrásából végtelen jóság, szeretet, talentum, adomány fakad…

A mai világban nem a materiális javak okozzák a legfőbb boldogságot, hanem a megfizethetetlen pillanatok. Terek, idők, mikor a Szeretet lényegisége manifesztálódik, és átlényegül azért, hogy ne csak magunkat, másokat is emelhessünk. Jó jónak lenni, és amikor az örömkönny kudarcra fordul, akkor is az isteni gondviselésre hagyatkozva el tudjuk fogadni emberségünk, hiányosságaink, légből kapott, mohó vágyaink. Tudjuk ugyanis, akik elhívattunk az Úrhoz, hogy az erő a gyengeségben mutatkozik meg olykor a maga teljességében, de ezek a sebek erővé válnak, ha tanulunk belőlük, ha következetes módon beépítjük tapasztalatainkat az életünkbe.

Jó jónak lenni, és nemcsak a saját lelkünk polírozni, hanem másokét is felemelni. A hála érzése pont a lélekre gyógyír. Szenvedésünk, mindennapi megpróbáltatásaink enyhíti, ha hálás szívvel gondolunk mindarra, mindazokra, akik körbevesznek minket. NEM TERMÉSZETES, hogy van levegő, amit magadba szívsz. Tüdőd, hogy magadba fogadd a friss levegő „zamatát”. Két szemed, amelyek a tekintetükkel látják azt a megannyi csodát, amit a természet vagy éppenséggel embertársunk arca ad. Szeretteink, akikkel egységbe kovácsolódva, minden körülmény ellenére összefogunk, segítjük és támogatjuk egymást.

Tér, amelyben fellélegezhetünk, élhetünk, alkothatunk…

Akarat, ami célokká edzi magát…

Erények, melyek nemesítik emberségünk.

Amióta a párom felhívta a hála fontosságára a figyelmem, másképp alakul az életem.

Értelmet kapnak a napok, és összeálltak az eddig hiányos mozaikok, amelyeken oly sokat agyaltam. Az évek távlatából kitisztul a kép, és ráébredek, bár minden múlandó, a hála olyasfajta örökkévaló szeretetet teremt, amely nem szűnik meg létezni.

Ember és Isten, valamint a természet „szövetsége” alkotja az univerzumot.

Ha hálásak vagyunk, milliárdnyi energia villan fel a mindenségben, és így elérünk egymás szívéhez, lelkéhez. Kulcsfontosságú a hála, mert nem csak magunkban, másokban, de az egész világban változást hozhat.

Kiss Viktória

#MondjKöszönetet