Megtapasztalásaim

Itt vagyok otthon (részlet)

By
Emlékszem rá, milyen volt takarítónőként az életem.
Hálát adok a sorsnak, hogy akkor a legnagyobb félelmeim közepette, a túlélésből fakadó ösztön miatt igent mondtam erre a megtapasztalásra.
Láttam más embereket is küzdeni, kényszerből munkába járni, de velem egyetemben olyanok is akadtak, akiket a szomorúságukból, az elkeseredettségükből a munka, mint terápia ragadott ki.
A Magyar Posta sokmindent adott nekem, elsősorban felismerést, önismeretet, hogy nagyobb erő van bennem, mint gondolnám, és hogy szerethető vagyok. Személyeket, akik a szerepem mögé láttak, és esélyt adtak szeretni.
A Pegazus Antológia egyik győztese lett az a művem, amelyben leírom, hogy akkor nekem a posta volt a második otthonom, de tulajdonképpen az első is. Most szeretnék egy kis részletet megosztani Veletek abból az irományomból, amely végül VALÓBAN egyik nyertes alkotásom lett a Pegazus Antológia 2020 versenyén.
\”Itt lassan már minden négyzetméter az enyém. Legalábbis a magaménak érzem. A második otthonom, de lehetne az első is. Tulajdonképpen hazátlan vagyok…
…Most szürkeség és letargia, belül mélyen lüktető sebek. De legalább pörögnek a percek.
Szívemben egy letisztulni vágyó, ám még néha bekarcolt érzelem.
A rabod vagyok? Mindegy. Szólít az idő. Visz magával az életem. Mert igen, ez már csak rólam szól, csak az enyém, és csak én élhetem át…\”
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Trackbacks and Pingbacks

Read Next