Nem kell, hogy feláldozd az életed valamiért vagy valakiért.

Egyszerűen csak szeretettel éld át a mindennapokat!

Éld át, ahogy az égen ragyogó nap sugarait ontja rád,

és érezd, ahogy a haza melege tölti be a szívedet.

Lépdelj úgy, hogy bár van echója lépteidnek; felfelé kacsints!

Szerezd meg és sajátítsd el, de ne birtokold; add át a tudást!

Élettel szaporítsd a szót, tetteid legyenek életre nyíló virágok!

Mint vándor, kinek saruját az út pora mossa,

Te is a kalandra vágyj inkább, ne a célba érkezés illanó gyönyörére!

Jöhet vihar; érezd, ahogy beledörög a világ…

Lehet tikkasztó hőség, élvezd, ahogy égő tested a víz hűsítő ereje járja át!

Légy szerelmes; ne félj a tudattól, hogy reménytelenül is végződhet!

Amíg a szíved tiszta és szenvedélyekkel teli, mindegy mi a vége, a hogyan szeretsz adja a tartalmát!

Szereteted nem lesz mindig viszonzott; az általad kiművelt érzelem teszi naggyá, nemessé és színessé a vágyat.

Minden okkal történik, így ne félj, ha búcsúzol!

Könnyeidtől tisztára mosott arcodra az új találkozás reménye lesz felkenve.

Bízz, töretlen…

A legnagyobb ajándékokat ingyen adják.

Ahogy az életed is ingyen kaptad. Élsz vele? Hálás vagy érte?

Sokszor irigyen ordítunk egy jobb életért, pedig csendben hálát is adhatnánk azért, amink van.

Ne csillogást kívánj magadnak, hanem a megmunkált gyémánt tiszta fényét!

Lépdelj úgy, hogy bár van echója lépteidnek; felfelé kacsints!

Szerezd meg és sajátítsd el, de ne birtokold; add át a tudást!

Élettel szaporítsd a szót, tetteid legyenek életre nyíló virágok!

Bízz, töretlen…

A legnagyobb ajándékokat ingyen adják.