Verseim

Nem félek, Uram

By

Kézen fogsz és hazavezetsz engem,

nem félek Uram, ha van kit szeretnem.

De türelmetlenül kérdem: Hol az a haza?

Egy csöppnyi éltető szó is most feltámasztana.

 

Tán nem vagyok méltó a szeretetedre?

Mikor kérdőre vonlak, bizalmatlanul esdekelve.

Talán a szeretet sem jár, csak a mohó magány?

Ami felfal engem minden csend itta éjszakán.

 

Néha hívom magamhoz titokban az angyalokat,

hogy magukkal vigyenek, és táncra hívjanak.

S hogy ünneplő ruhába rejtsék roskadó testem,

a lelkem is fáj, de ilyenkor nem kell egyedül lennem.

Vélemény, hozzászólás?

Trackbacks and Pingbacks