Annyi éven át láttam a közönyüket. Annyi éven át csak egy ember szurkolt nekem. Annyi éven át tűrtem a sok köpködést, irigykedést, mérget…

Nagyon nehéz felemelkedni. Tudom, hogy így van rendjén; kitörni az olykor reménytelennek tűnő helyzetekből, levetkőzni a test régi programjait, és írni egy új történetet. Ennek ellenére mindig jön egy új megmérettetés, akadály, és Te vagy megbarátkozol vele, savanyú ízzel a szádban, vagy minden erőddel csapást mérsz rá.

Néha fel szükséges tenni mindent egy lapra.

Néha el kell felejtened a saját határaid.

Néha könnyes szemekkel el kell fogadnod a patthelyzetet.

Néha szembe kell menned a saját félelmeiddel, és olyankor kizárni minden tévhitet.

Néha…bele kell törődnöd abba, ami fáj, ha már elfogadni nem is tudod.

Megéri. Pedig számos eset lesz, amikor a magány megint elragadna, és elhitetné Veled, hogy egyedül vagy, hogy legyőzhetetlen az a régóta futó program, és hogy nincs esélyed kiszállni. Előfordul majd az is, hogy nem lesz motivációd, hogy kevés lesz az akarat, és nem érted, miért, amikor a legmerészebb álmaidról van szó.

Nem tudhatjuk mindenre a választ; legtöbbször csak érezzük azt. Egyet azonban mindig biztosra tudunk: Milyenek NEM akarunk lenni. Az ember nem is gondolná, mennyire súlyos teher, amikor adott egy szituáció, és mégsem tud önmagához hű lenni. Gyakorlás kérdése minden. Ennek a kiképzésnek sokszor vannak üresjáratai, vagyis csak annak tűnnek. Belül viszont egyre nagyobb erő nyer teret, és idővel túlnövünk az egykor hatalmas félelmeinken.

Nem is gondolnád, de számtalanszor olyan emberre vagy irigy, aki ugyanolyan nehézségekkel küzd mint Te, csak ő  összeszorított fogakkal szemben úszik az árral, él a kihívásokkal, és beleáll a kockázatos helyzetekbe. Nem könnyű senkinek sem. Én most tapasztalom meg egyre inkább, mennyire nehéz hátrahagyni a múltat, de legfőképp az általa kreált berögződéseket. Szinte lehetetlen leküzdeni, szinte kimeríthetetlen ereje van, ám rendszeres kitartással az is leverhető…

Éveken át tűrtem, nyeltem, hallgattam, és hagytam, hogy elnyomjanak. Tiszteld magad annyira, hogy harcossá válhass, elbukottá SOHA! Akármi történik, állj fel és hittel mászd meg újra a falakat…Győzd le a körülményeid, a negatív emberek hangjait, és tegyél meg mindent, hogy a vágyott dolgaid el tudd érni! Egyet ne felejts el: folyamat…! Egyszerre ne akarj megoldani, megszerezni, elnyerni mindent, különben türelmetlenségedben kicsúszik alólad a talaj, és nagyobb eséllyel eltér a saját utadról is a fókusz. Kifele fogsz kacsingatni, és akár iriggyé is válhatsz, ha szembesülsz vele, hogy benned tehetetlen az erő, pedig ugyanúgy megadatott neked.

Ne légy fájdalmas visszhangja se magadnak, se másnak! Éltess, hogy élhess! Biztasd magad, bátoríts másokat is!

Kiss Viktória