Elmélkedéseim

Már nem olyan erős az örökké…

By
Régen nem hallottam Rólad. Miért férkőztél be az álmaimba? Meg nem értett érzések, ki nem mondott szavak, elfojtott könnyek írtak drámát legbelül.
…Ha érteném a kínodat,
ha érezném az ölelésed a maga szenvedélyében,
ha tudnám, miért lett nyílt seb a féltve őrzött titok,
minden más lenne.
De nem tudok megbocsátani, nem érzem, hogy megbántam volna, mikor meggyűlöltelek.
Utólag sokszor elgondolkodtál Te is azon, mi lett volna, ha mást választottál volna, de önkéntelen a csapdámba estél.
Utólag, mikor már nem olyan erős az örökké, hogy talán újra elhiggyed…
Én is kérdezem, ám választ nem kapok.
Mi lett volna, ha most álmodni sem álmodhatok?
Mert választások nélkül belehalok…
Kiss Viktória

Vélemény, hozzászólás?

Trackbacks and Pingbacks