Lesz, hogy haragudni fogsz magadra.
A pillanat, mikor úgy tűnik, oktalan tör rád a félelem. A rettegés, hogy kilátástalan a jövőd, hogy nem vagy nemhogy elég fontos, de még csak szimplán jelentős sem senki életében.
Az ember nem akar úgy élni, hogy nem hiheti el, valakinek a világ, hogy pótolhatatlan és egyedi, hogy nyomot képes hagyni itt a földön.
Őrizd a szíved, védd attól, hogy mások szeretete által kiszolgáltatott legyen!…Mégis…mégis…felemelő érzés, ha szerethetsz úgy, hogy nem viszonzatlan, hogy Te is szeretve vagy. Hittel, türelemmel és elfogadással, akkor is, mikor értetlenül állnak előtted.
De legalább MEG AKARNAK ÉRTENI.
Az igazi megpróbáltatás, mikor magaddal harcolsz. Képességek, melyekkel rendelkezel, de nem tudod még uralni őket és érzelmek, melyeket le vágysz küzdeni, hisz ellened vannak és NEM ÉRTED…Ne bántsd magad…oka van, hogy átveszi feletted az irányítást, mégsem hagyhatod, hogy egy világon át elkísérjen és elhitesse azt, amit nem akarsz többé megélni. Az árulás, megcsalás, hűtlenség, kizsákmányolás, cserbenhagyás érzetét, azt, mikor önnön véreid, vagy a nagybetűsnek vélt szerelem tapos a töretlen szívbe.
Ha érezted már, hogy „pár fillérnyi illúzióért” elárult akit sajátod világodba hittél, tudod milyen, mikor meginog a meginoghatatlannak hitt. Ha suttogták a sikereid, és kiabálták a hibáid, tisztában vagy vele, milyen, mikor minden törekvésed ellenére céltábla vagy, amelyre a maguk erejét gyengeségként keresztre feszítik.
Amikor nem keresnek, ne vádold magad, hogy ennyit érsz…aki tiszta szívvel szeret, a csendben is megtalál; nem érdekből, feltételek nélkül becsekkol Nálad. Ami pedig az irigyeid illeti, jól figyelj…: Mikor váratlan eltűnnek körülötted, abban az esetben, ha látványosan elkezdesz haladni a céljaid felé, na ők azok…Tudnod kell, hogy Téged fognak bűnbaknak beállítani, mindenféle mondvacsinált indokba burkolózva, miért nem kapsz szerepet a mindennapjaikban. Az igazság az, egyszerűen csak nem tudják elfogadni, milyen lett volna az az út, amelyet ők is járhattak volna, amennyiben Hozzád hasonlóan mernek hinni. Az igazság tükrében az önmagát is becsapó ember nem szívesen mutatkozik.
Amikor félsz, sikítva rombolod elsősorban önmagadat, azonban jobb egy megélt és a szeretteid által megértett fájdalom, mint egy hazugan felépített világ, amelyben magadat is szembeköpöd. A szeretetben nincs kifogás, félelem, kétely. Amikor a három dolog közül valamelyik töltetet kap, ott a tiszta érzelem fényét árnyba szorítja a gonosz.
Győzni csak úgy lehet, ha a Nap felé nézel. Valóban…olyankor minden árnyék mögéd kerül. Olyankor azt látod, aki Veled, Érted szeret és soha nem kifogásokkal. SOHA NEM ELLENED.
Trackbacks and Pingbacks