Elfelejtettem "játszani".
Jakab-Kiss Viktória: Csak én érzem?
Érzem a szíved hangját, Érzem a lelked erejét.
Érzem, ahogy a kétség már nem emészt.
Érzem, ahogy nekem adtad a lényed, amit annyi évig ápoltál szüntelen.
S most olyan jó, hogy itt vagy már nekem!
Bár túl sok a világban a zaj,
Te megtaláltál benne, halkul a zűrzavar.
Égig emelem a tekintetem; mennyei világ,
s létünk valódi értelem hatja át.
Mozaikok kerülnek a helyükre, és oszlik a félelem.
A közös teremtés oltárán utat tör a jelen,
és lelkem lelkedet reméli.
Ha meg is törnék világok, Érted túléli,
mert elhiszem melletted, hogy különleges a lényem.
Új életünk záloga, hogy emelkedünk a fényben.
Tisztelem, hogy nekem adtad Önmagad,
és együtt élhetünk át igaz pillanatokat.
Bár túl sok a világban a zaj,
Te megtaláltál benne, halkul a zűrzavar.
Égig emelem a tekintetem, mennyei világ,
s létünk égi oltalom fonja át,
miközben lelked lelkemet élteti,
és világok felett örök tisztaságát őrzi.
Érzem a szíved hangját. Érzem lelked erejét…
Megzenésítette: Suno Ai
Trackbacks and Pingbacks